Tags

Related Posts

Share This

Subler, a pionír

Ahogyan azt a múltkor kihirdettük, ezentúl Te is írhatsz a naplócskánkba, érkeznek is szép számmal az emailek, ezúttal lelkes kommentelőnk, Sobri Jóska írását közöljük. Kenjed, Jóska!

Kedves Szatmári és Azerbajdzsánból deportált valamint a központi hatalom székházában előállított Moszkvai olvasóink, ezen rovatunkban betekintést nyerhetnek egy 1986-os augusztus 23-ika történéseibe, egy asszimilált mikrósi szemszögéből.

 

Subler a pionír, éppen hazafelé tartott a blokkok közti pöcibajnokságról, melyen igen komoly helyezést érhetett el, legalábbis a zsebében kánonban csörgő lájos és három lájos érmék erről tettek igaz tanúbizonyságot. Egy óvatlan pillanatban a zsebe gondolt egyet és kiszakadva a szabadesést megszégyenítve adta át Subler nyereményét a gravitációnak, mely először a bászketcipőjével majd az aszfalttal kapcsolatba kerülve igazolta a hatás kölcsönhatás fizikai törvényének kozmikus igazságát. A “rák egye meg” mantra recitálásával egyidejüleg szorgalmasan nekilátott a nemrég szerzett vagyona összeszedéséhez, sorspárhuzamot állítva ezzel közte és Juci nénnnnyyye között aki a cséléfénél napszámosként ugyanilyen pozicióban, ugyanilyen bászketcipőben szedte a zőőődpaszulyt.

 

Nagy idők voltak ezek, márcsak azért is, mert a ’80-as évek divathullámainak elengedhetetlen tartozéka volt a bászketcipő. Vagyonát a kezében hazaszállítva érezte, hogy valamit még tenni kéne, ezért kiállt a balkonra ahonnan a blokkjára slégen szembenéző szintén pionír Pegas cimborájának a blokkja állt és a titkos füttyjelzéseket leadva az éteren keresztül üzent Pegasnak. Akkoriban nem volt mobiltelefon, a fütty volt a térerő.

-Mi van szopógép?-kérdezte a balkonon félpucéran megjelenő Pegas.
-Jössz csapágyszekerezni?- kérdezett vissza Subler.

-Nem érek rá, dolgozom és be kell fejeznem.- mondta Pegas, aki olykor csubukmunkákat vállalt, ebből teremtve elő a csapágyszekere tuningolásához szükséges kellékeket. Pegas nagyon ügyesen bánt a szigmárommal, így a legtutibb Bruce Lee, Super 1, Rahan feliratokat tőle volt ajánlott beszerezni. Nem volt olyan amit ne tudott volna ráfújni a pólódra és a fújósablonokat amit Astra Super márkájú zsillettel vágott ki, gyönyörűen másolta a szkáraajtó üvegén. Ő volt a 16-os Serböneszkuja. [szerk megj: röhög röhög]

-És később?- kérdezte Subler.
-Meg kell várjam apámat, hoz bermáncsűűűt.- mondta Pegas. Pegas apja a térécsérénél volt leangazsálva, de ideiglenesen kihelyezték a négyes santierre, mert az izsétélének építették a buszgarázsokat. Minden jóval ellátta a fiúkat, akik szebb napokon még karbidot ismángeltek Feribácsitúúl. Azzal jól lehetett lűűűni, akkoriban még nem volt petárda.

 

-A k+++a I++++n a f++++t rakja belétek tekergő puják!!!!!!!- ordította Feribácsi mikor néha rajtakapta a fiúkat, hogy a karbiddal lűűűttek.   Subler hosszas gondolkodás után úgy döntött, ráveszi Pegast, ha már úgyis augusztus 23-ika van és be kéne menni az iskolába pionírszerepre este nyolcra, akkor tegyék emlékezetessé. Pegas ráállt. Pegas apjától kapott bermáncsűűbűűl készített fegyveres hajtóvadászatot terveltek ki a diréktoaréjá ellen ami abból állt, hogy az iskola ablakából papírlövedékkel töltik meg  diréktoaréjá dauerolt haját.

 

A terv gyönyörű volt és szakszerűen kivitelezték is de a tanárkommandó rajtukütött és szkándál lett belőle. Szüleiket azzal fenyegették, hogy kiteszik őket a pártból, ha nem fegyelmezik meg gyermekeiket, mert jólnevelt pionír ilyet nem tesz. Átkos idők voltak, így emlékeznek vissza a mára mérnökként dolgozó fiúk. Pegas megnősült, két gyermeke van és külföldön él. Subler nem nősült meg és itthon maradt, mert bármennyire is szar itthon, nem tud elszakadni. Ilyen emlékeik vannak nekik.

[szerk. megj: Köszi szépen, nagyon jó, remélem az olvasóinknak is teccetős, küldjük a bögrét, küldd az elérhetőséged emailben!]

További írásokat várunk “emlékeim Szatmárról” témában, a legjobbakból folyamatosan töltünk fel! Kedves PéZsé, köszönjük a tiedet is, mi is szeretünk téged, de ez most nem jött be :)