Szilveszter a Szoarelujban Apr20

Tags

Related Posts

Share This

Szilveszter a Szoarelujban

Miután már be tudjuk nagyjából gombolni a nadrágunkat/szoknyánkat a Szent Tévézési és Zabálási Ünnepünk után, máris újabb megterhelés elé kell állítani magunkat. Jön az Évváltó Napja. Tudjátok, ez az a nap, amelyen ahogy a nyomorult Évák és Ádámok karácsonykor, úgy a Szilveszterek sem kapnak ajándékot, de legalább annyit ihatnak, amennyi beléjük fér.
Nos, nézzük át, hogy mi si kell ahhoz, hogy ez az ünnep is örömteljes legyen, és lehetőleg túl is élhesse mindenki az év legduhajabb éjszakáját. Kell először is egy buliiiiiiiiiiiiiiii…!!!

 

Mivel van szórakozóhely bőven, illene már foglalásotok legyen az egyikre. Az ár nem fontos ilyenkor, s aki tapasztalt bulizó, az nem a helyszínen issza le magát, mer az drága, hanem a buliba menet már bőszen szlopálja a jóu kis kóulával kevert occsó bort, amelyből hatvan liter kerül annyiba, mint annak az Ovidiu nevű fickónak egy fél üvegnyi könnye. A jelszó ezen fickók esetében: Jöhet minden, csak ársson! Mire odaérnek, már rendesen bulihangulatba ringatták magukat, csak kell találni magányos farkaséknak egy csajt, és indulhat a vigadalom. Hasig kigombolt, tíz éve már rég nem szexi szerelésükkel hódítanak a divatleszbi csajok között, akik rossz idő beköszöntével, a szórakozóhelyen beszerzett tánctudásukat latba véve simán megkeresik majd a betevőjüket. Őket most már magukra hagyhatjuk, hadd csajozzanak.



Áttérünk a szomszédos konszolidált helyre, ahonnan kiskosztümben és körömcipőben fagyoskodó asszonykák, meredtre sminkelt arccal tekintenek megvetően a kissé illuminált fiatalokra miközben veszettül dohányzó férjeikkel vagy kedveseikkel próbálnak meg szót érteni. A társaság egy baráti klikk, akik már túl vannak a harmincon, de még annyira nem lestrapáltak, hogy ne férne bele a mulatérozás. Az asztalon borok és sörök és mindenféle egyéb párlatok, finom vacsora, és lehetőleg retro zene, amibe mi nem értjük hogyan kerül bele Zámbó Zsimi egy idő után, de ott van, és arra ropják veszettül. Közben ki-kiszaladnak mobilozni, megérdeklődve a nagyitól, hogy a gyerek hányszor csuklott az utolsó hívás óta, hogy elég lesz-e a hat tonnányi pelenka, és nem felejtette-e el megetetni a bébit a kellő időben. Majd a hívás nagy izgalmára isznak még egy kortyot, miközben férjeik arról ábrándoznak, hogy talán ezen az éjjelen összejöhet az e havi szex adag. Otthagyjuk a táncikálókat.

 

Csatlakozunk egy üvöltve kommunikáló, nyakig sálakba burkolt vagy csupasz bőrig nyitottan kószáló elemeket tartalmazó csoporttal. Mindegyik kezében szigorúan ott van a pezsgős vagy valamivel kevesebb buborékot, és több alkoholszázalékot tartalmazó nedű. Néha egy párzási táncot lejtenek el a kedves vagy a másik kedvese előtt, amelyet perzselő ajakcsók kísér, s ezen tettüktől maguk is elámulvaüvöltenek egy sort. Mindenkit köszöntenek, főleg a hasonszőrűeket, miközben keresztül kasul bejárják a várost. Ezen csoportnak, függetlenül attól, hogy honnan indultak kötelezően érinteniük kell a régi majd az új városközpontot. Előbbiben a bokorba kell pisilni, utóbbiban a csajok szökdécselik végig a Gyuszi gödör nyújtotta lehetőségeket. Majd a hídon áthaladva a Szamos folyó vizét gazdagítani pár deci friss köpéssel. Szintén napirendi pont az alacsonyabb ablakok kocogtatása. Az egyiknél sikeresen magukra hagyjuk őket.

 

Az ablak mögött fellármázott idősebb házaspár. Értetlenkedő arckifejezéssel tekintenek egymásra. Ha nem volt feledhetetlen messze a gyermekkoruk, akkor elmosolyodnak, ha nem, akkor csak azért nem köpnek maguk elé, mert nem illik. Kötelező módon kiejtik a szájukon az „Ezek a mai fiatalok”, a „Bezzeg a mi időnkben” vagy a „Huligánok” kezdetű örökzöldeket. Majd bekapnak az izgalomra egy vérnyomáscsökkentőt, reményüket fejezik ki az iránt, hogy jövőre nem lesznek ennyire drágák a gyógyszerek, és elfogyasztják amagyarbótból vett virslit és a majonézes kolompért, koccintanak a gyerekpezsgővel és elszenderednek a tévé előtt. Nem és nem élednek fel a telefoncsöngésre sem, így a külföldre szakadt onokák nem tudják őket felhívni az exotikus utazásról.



Ameddig ők alszanak, virtuálisan meglátogatjuk Exotikusékat.
Ők beleültek a tutiba, mert eben az évben a váltság ellenére apuka annyit nyert, hogy szőkére festett libájának teljesült a kívánsága és elrepültek arra a puccos helyre, amelyet a szatmári utazási irodák az év ajánlataként csak a nyakukba tudtak sózni. Fehér homokos tengerparton lógatják a lábukat. Anya swarovski kristályokkal díszített bikiniben pihengél, apa sörhasán nyugtatja a koktélos poharat, míg a pincér számukra tökidegen nyelven akarja megtudakolni tőlük, hogy mi a leghőbb kívánságuk, majd feladja a lehetetlent és lerajzolja nekik, hogy az óramutató mely állásánál lehet elfogyasztani a következő menüpontot a díszes vacsorából, amelyre anyácskának át kell öltöznie, s apácska is új öltönyben feszít, mert mégiscsak illik megmutatniuk, hogy kik ők. A harmadik telefonálás sikeresnek bizonyul, így visszakerülünk a jelenbe.



A jelenben házibuli folyik, és a haver által összeírt cédékből üvöltő zene elnyomja a telefon zaját, amelybe a legnagyobb állat úgyis csak artikulálatlan üvöltéseket hallat bele, de elnyomja annak a pezsgősüvegnek a pukkanását is, amely megunta a rázdogálást, s most anyu féltett perzsájára eregeti levét titokban. A konyhában eluralkodott Murphy elve és minden vízszintes felületet beleptek a holmik. Érdekes módon a kaja rég elvesztette érdekességét, mintha sivatagból frissibe visszatért vándorok lennének egy kupacban, úgy vetik magukat az üveg szájára. Az éjszaka során több pofon csendül el, a sikolyok számát tekintve lehettek még a szüzek a környéken, de reggelre az is elmúlik az óesztendővel együtt.

Közben éjfél lesz, a tűzijáték elmaradt, mert a városvezetés nem és nem enged azon cégek zsarolásának, akik évről évre ingyen akarnak nekünk látványosságot szolgáltatni. De magad uram, ha szolgád túl részeg jeligére a fijjúk ruhaujjából elővarizsolódnak a rendőrség minden listáján a tilos szó alatt szereplő pukkanó, pörgő, villanó és mindezeket együtt is művelő tűzijátékok, és megkezdődik az Új Esztendő!

 

Reméljük, hogy minden petárdázónak megmaradnak az ujjacskái, valamint azt is, hogy senkinek sem lövik ki a fél szemét az elvakult bulizásban. Azt is elmondanánk a Free Life helyett, hogy a kutyák nagyon félnek a petárdák keltette zajoktól, legalább picit vigyázzatok rájuk kedves olvasóink, amíg fékevesztett órák után elértek addig a pontig, amikor már rég a detoxban lenne a helyetek. Az alkohol májra ártalmas, de az agynak sem tesz túl jót. Ha túléltétek, találkozunk 2o11-ben!