Tags

Related Posts

Share This

terítéken a hí a parkolás és a desszert

Elég volt az idióta lakodalmas meg jauemberes szövegekből, több komolyságot várnak el az olvasók, úgy is mondhatnánk, hogy “Több dolgok vannak földön és égen, Horatio….” Na jó, az a szitu hogy van pár komoly téma is, amellyel foglalkozni kellene ezen a csodálatos kedd reggelen. A múltkori útépítési zanza után úgyérzem itt az ideje, hogy tisztánlátást igénylő olvasóink kedvéért kommentáljam a tegnapi tanácsülés pár érdekesebb pontját.

 

Első téma, a Harmadik Híd, amellyel már foglalkoztunk nyáron, amikor még minden zöld volt és 15millió euró majd azon a csúnya téli estén is, amikor kiderült hogy 30 millió. A szerződtetett cég eredeti számításához képest duplaannyi pénzbe, 3o millió euró fölötti összegbe kerül a végleges árajánlat szerint. Mit lépjen a város? Első lehetőség, elfogadni a “bocs 3o fölötti” költségvetésű szupermegaépítményt, amellyel végre bekerülhetnénk mi is a NatGeóba, aztán unokáink unokái is azért adóznának, hogy az 5o millió euró fölötti végleges számlát a banknak kifizessük. Ja bocs, több hitelt nem nagyon tudunk felvenni.

Vagy, azt mondjuk, hogy “stipistopi, nem lesz harmadik híd”. Ez pedig, a rosszindulatú újságcikkeken meg a keserű szájízen kívűl azért is kurva ciki lenne, mert már a várostérképre is berajzolták, plusz feltették a Primöria honlapjára is. Képzeld csak el, ezt a Map2Web térképet megveszik a GPS-cégek, aztán csak hullanak az S-Klasse Mercik a Szamosba!

 

Lássuk csak, mi is történt tegnap: természetesen egyik szakbizottság sem adott zöld utat az eredeti megaprojektnek, amelynek két és félszeres többletköltségét  a jelenlévő Iptana-képviselő egy csomó indokkal magyarázta. Sorin Ghilea teszi fel a jogos kérdést, hogy minek nekünk Golden Gate – nagyságú megaprojekt, egy csinos kis hídra van szükség amelyen autók közlekedjenek. Majd, Fogel tanácsos úr, tőle szokatlan józansággal megkérdezi, akárcsak a török bazárban, vagy az ótópiacon, “mennyi az utolsó ára?” Kapásból ugrik 2 millió euró, azaz 5% diszkontot kapunk, majd mint az arab szőnyegboltban, további engedmények szállingóznak, csak ne menjen már haza üres kézzel ez a drága ember. Hogy aztán egész úton hazafelé azon gondolkozzon, milyen alvállalkozókkal sumákoljanak majd, hogy visszatornázzák 4o fölé. Lásd, Margit-híd. Projekt leszavazva, visszahívjuk a második helyezettet.

Az ilyen szuperberuházások másik veszélye a túlárazás mellett az aluldimenzionálás, ennek legszebb példája a világtörténelemben: a Fabricii utcai felüljáró. Amelyet azért építettünk, hogy a teherforgalom zavartalanul haladjon a belső vám felé, meg a batizi út felé. Ehhez képest, megépülése után ráteszik a teherforgalmat tiltó táblát, ugyanis tehergépkocsik áthaladására nem alkalmas a híd! Ugyanilyen haszontalan bullshit kategória: kőröshegyi völgyhíd, M6-os alagút a mező alatt, köröm a farkunk végére, ánuszpiercing stb.

Következő hálás téma a tanácsülésen: a parkolás. Itt viszont két RMDSZ-es városatya mondja meg a tutit: hiába emeljük vagy csökkentjük a díjakat, ha nincs eszközünk a kontrollra, azaz: a frájerek fizetnek, a smekkerek meg büszkén parkolnak a tilosban. Lásd: a placc az Új Központban, meg szerintünk a Fehér Ház tövében parkoló luxusautók, a PeDe székház előtti háromszög, buszmegállók, mozgássérült parkolók, satöbbi. Erre Neacşu ismét széttárt kezekkel magyarázza a bizonyítványt, mit miért nem lehet. Részletek a mai Frissben.

 

Majd, a két főétel után következik a megérdemelt desszert: a Florisal szemétszállítási díjainak módosítása, természetesen felfelé. Két okot hoznak fel a tarifaemelést indoklandó: egyrészt, a szeméttároló már nem 5, hanem 25 kilométeres távolságra található. Ez igaz. A másik, hogy egy prognózis szerint 2o11-ben kurvasok szemetet fogunk termelni. Ebben a témában viszont már Ádiék és Ghileáék is furcsállnak néhány dolgot: habár a Florisal RT jelentésében 150.000 köbméter elszállított szemetet raportálnak, a  dobai szeméttelepre csak mindössze 35.000 érkezett be. Ádi ezt onnan tudja pontosan, hogy ő a Tanács alelnöke, a dobai szeméttelepet pedig a Megyei Tanács működteti, az ottani statisztikusnak nincs oka hazudni, meg le is lehetne például mérni.

A tanácsülésen szerencsére jelen van a szemétrészvénytársaság fogadott, ámbár nem hivatalos védőügyvédje, a polgármester úr. Aki, mint oly sok alkalommal, védelmébe veszi a közszolgáltatót, mondván, hogy “ezeket a dolgokat már többször átbeszéltük”. Kísértetiesen hasonlít arra a momentumra, amikor ugyanő állt ki magyarázkodni a polgároknak a Bud-építkezés miatt süllyedő aszfaltréteg kapcsán, a régi öregek még emlékeznek erre.

A vita eredménye: a jogi személyek számára megemelkedik a szemétszállítási díj, a polgárok számára (még) nem. Kellemes keddet!